A héten megfordultam a Volt Fesztiválon, így végre idén is elindulhatott a fesztiválszezonom, ami igazából 1-2 nap Szigetes munkában és az augusztusi Strand Fesztiválban fog kimerülni, hacsak nem keveredek le véletlenül újra a Veszprémi Utvazenére. Igazából a csütörtöki Bastille koncert előtt jutott eszembe, hogy rengeteg olyan ember/csoport állt már mellettem különböző koncerteken, akik halálra - de tényleg halálra idegesítettek. Ezeket próbálom most összeszedni. Ha bárki magára ismerne, ne vegye fel, én is természetesen rengeteg embert idegesítettem már, szóval no para.

Sikoltozó kislányok
Oké, szóval szerencsére elég sok olyan együttest szeretek, akiknek nem (csak) a tizenéves lányok (ami lényegében én is vagyok, szóval lehet, hogy bort iszok, de vizet prédikálok) tartoznak a célközönségébe, így általában el vagyok kényeztetve, mert nem kell koncertek előtt a nagyon felszínes fangirlködésüket hallgatnom, majd egész koncert alatt ott üvöltenek a fülembe. Egyébként nem is feltétlenül a sikoltozással van a baj, mert az én is szoktam csinálni, hanem hogy konkrétan az eszetlen marhák még akkor is visonganak, amikor az énekes épp beszél valamit és így ROHADTUL nem lehet hallani, mit mond. Nézzétek, én megértem, hogy valaki nem tud angolul, de jó lenne megadni legalább az esélyét annak, hogy aki szeretné, felfogja, hogy a kedvence miről beszél a színpadon. Na. Mértéket kell csak tartani. A mértékkel sikoltozókkal semmi, de semmi gondom nincs.

Mr. & Mrs. Know It All
Ha valaha valamilyen koncerten voltatok már, biztosan találkoztatók azzal az embertípussal, aki úgy érzi, ő a földkerekség legnagyobb rajongója, és rengeteg felhalmozott információáradatát a koncert előtt az egész közönséggel meg kell osztania. Nem is lenne ezzel baj, ha tényleg érdekes tényeket tudnánk meg, de amikor olyanokat hallgatsz egy órán keresztül, hogy [MEGTÖRTÉNT ESET!] Tudod hogy hívják az Arctic Monkeys új albumát? AM. Hogy miért? Hát mert A, mint Arctic, M, mint Monkeys, ééééérted? Igen bazdmeg értem.

Nyiff-Nyaff hercegnők
Az megvan, hogy ha előkelő (hahh fancy) helyet szeretnél egy viszonylag híres előadó koncertjén, akkor azért időben oda kell battyognod, fesztiválok esetén pedig akár több számodra érdektelen koncertet végigállnod? Na, eddig eljutnak a drágaságos hercegek és hercegnők is, csak azt nem mérlegelik, hogy ez milyen fizikai megpróbáltatásokkal jár. És akkor olyan 1-2 óra után elkezdenek hisztizni. Mindenen. Hogy meleg van. Hogy túl sokat ivott. Hogy nem mer többet inni, mert majd pisilnie kell. Hogy pisilnie kell. Hogy fáj a lába. Hogy milyen unalmas ez a koncert. Hogy miért vannak ilyen sokan. Hogy ő ezt nem fogja bírni. Mármint csesszétek meg, ez egy rohadt koncert/fesztivál. MÉGIS MIRE SZÁMÍTOTTATOK?

Az "X.Y. egy rohadt geci" csoport
Gondolom, ismerős helyzet, mikor fiatal fiúk a lányaikkal tartanak szolidaritásból vagy gyávaságból egy olyan koncertre is, ami őket nem annyira érdekli, sőt, esetleg kifejezetten nem bírják az adott előadót. Ilyenkor szokott belőlük előjönni a nagymenő swagyolo mittudomén mi, és elkezdik üvöltözni a legnagyobb rajongók között, hogy az adott énekes/zenekar egy nagy ratyi, egy rohadt geci, vagy hasonlók. Way to go, guys, ez ám a férfias és civilizált viselkedés, tényleg.

Beléd kötök, mint a beton
Van aztán a magyar, részeg, koncertre járó állatoknak egy külön alfaja, a kötekedősök. Ők arról híresek leginkább, hogy bármilyen apró atrocitás éri őket (valaki véletlenül nekik megy, rálépnek a lábukra, túl nagy a tömeg, stb.. ), elkezdenek kötekedni, és az egész koncert alatt azt hallgathatod, ahogy arról beszélnek, hogy ez a kis innuendo nekik az egész koncertjüket, az egész fesztiváljukat, sőt, az egész életüket tönkretette és mi lesz most velük. Ahelyett, hogy figyelnék azt a nyamvadt zenekart, akit állítólag annyira szeretnek. Furcsa egyébként, hogy ezek az emberek általában a harmincas korosztályból jönnek. Múltkor voltam egy Quimby koncerten, ott annyi ilyen volt, Dunát lehetett volna velük rekeszteni.

Freakin' Lovebirds
Na, komolyan, nagyon sok tündérien édes párocskával összehozott már a sors koncerteken, úgyhogy ezt ne vegyétek általánosításnak. Tényleg, például tavalyi Szigeten, Bombay Bicycle Club-on a világ legmenőbb szerelmespárjával beszélgettünk. De sajnos léteznek ezek a rohadt idegesítő egybenőtt identitások, akik, ha nincs szerencséd, akkor pont az előtted lévő sorban nyalják-falják egymást az összes szám alatt, kivéve, mikor a csávó nyakába veszi a nőt, és akkor meg konkrétan több számon keresztül csak egy segget látsz. Ünnepélyesen fogadom, hogy jövőbeli one and onlymmal nem, nem, és nem fogjuk ezt csinálni (és nem csak azért, mert valószínűleg sosem lesz majd képes a nyakába venni, kivéve, ha egy gorillát választok).

Hirtelen ennyi jutott eszembe. Persze nagyon sok iszonyat jófej emberrel összeakadtam már ilyen helyeken, szóval ne képzeljétek el egy hatalmas kínzásnak az egészet (különben senki sem járna koncertekre).

Nektek is voltak hasonló élményeitek? Mit hagytam ki a listáról?