Régen nem jelentkeztem, tudom, de szerintem a legtöbben már sejtitek, miért: a legutóbbi bejegyzésem óta még jobban magába szippantott a k-pop jelenség, ha ez egyáltalán lehetséges. Akkor még azon nyavalyogtam, milyen nehéz tizenkilenc embert ilyen intenzitással szeretni, örömmel közlöm, hogy azóta a szám már szerintem bőven ötven fölé emelkedett és ahogy magamat ismerem, nem fog itt megállni. Hiába, valamit vagy nagyon megszeretek, vagy semennyire, nem játszom középutas politikát. De mi is történt velem február vége óta? Igazából az életem nem vett drámai nagy fordulatokat, de most pár hónap passzivitás után újra motiváltnak érzem magam, hogy kezdjek valamit az...

Read More