2013 - HOGY MI?

Nem túlzok, csak úgy elrepült mellettem ez az év. Nem állítom, hogy olyan nagyon fantasztikus lett volna, mint mondjuk 2012, de azért ki tud...

Nem túlzok, csak úgy elrepült mellettem ez az év. Nem állítom, hogy olyan nagyon fantasztikus lett volna, mint mondjuk 2012, de azért ki tudtam élvezni minden egyes pillanatát, és így összességében elégedett vagyok a dolgok 2013-as állásával. Annak ellenére, hogy családi oldalról rengeteg problémával kellett szembenéznem, hogy nem halogathattam tovább az egyetemekről való eszelős gondolkodást és hogy még soha nem tanultam annyit, mint az elmúlt pár hónapban, mégis sikerült megtalálnom általában a pozitív oldalát a dolgoknak, személyiségügyileg is fejlődtem, és szereztem jópár felejthetetlen élményt és új ismerőst, úgyhogy nincs jogom utálni ezt az elmúlt egy évet. Így végső összegzésként elhoztam pár felejthetetlen emléket, filmet, könyvet, akármit, természetesen kategóriákba szedve, amolyan 2013-as kollázsként.

A ) Iskola, tanulás, eredmények
Jó, gondolom rajtam kívül senki nem kezdené ezzel az évértékelőjét, de hát valahol el kell kezdenem, és a jobb dolgokat szeretném a végére hagyni. Eseménydúsnak borzasztóan eseménydús volt ez az év ilyen szempontból, mert hát több tűzkeresztségen is átestem, főleg ami az idegen nyelveket illeti. Németből a tavasszal először áprilisban felsőfokú nyelvvizsgát tettem, majd még ugyanazon a héten az oktv országos döntőjén is helyt kellett állnom, ahol végül 26. lettem, ami számomra tizenegyedikesként elképzelhetetlenül csodálatos eredmény volt. Utána májusban letettem a középszintű érettségit is így levezetésként, itt 99 százalékot értem el. Szeptemberben pedig újra meg kellett osztanom az energiáimat. Németből a változatosság kedvéért megcsináltam az emelt szintű érettségit 98 százalékra, angolból pedig decemberben felsőfokú nyelvvizsgára mentem, és a napokban fog kiderülni, hogy sikerült-e. Reméljük a legjobbakat. Ó, emellett pár osztálytársammal elindultunk egy ilyen töriverseny-szerűségen, ahol országos másodikak lettünk. Ezaz. Csak ne lenne tavasszal érettségi...

B ) Színjátszás
Az idén  ez is rengeteg erőmet, energiámat meg hasonló ilyeneket vett el, a változatosság kedvéért. Tavasszal volt olyan hét, amikor 5 előadásom volt így napról napra. A magyar színjátszócsoportommal összehoztunk egy rettentően nehéz darabot, amivel aztán kijutottunk Kecskemétre is egy országos fesztiválra, ahol jajj de nagyon szuper volt a hangulat. A német színjátszócsoportommal is több fellépésünk akadt az idén, egyszer a Németországból jövő cserediákoknak, egyszer a suli pár tanulójának, egyszer pedig Csehországban, Brnoban adhattuk elő az eddigi kedvenc darabomat, amit hatalmas élmény volt játszani.

C ) Utazás, nyár, emberek
A tavalyi Európa-körutam után azért illett egy kicsit visszafognom magam, elvégre nem milliókból élünk sajnos, így aztán idén külföldön "csak" Csehországban és Ausztriában töltöttem pár napot. Még tavasszal jött hozzám a cserediákom, Nicole Németországból, vele egy nagyon csodás hetet töltöttünk el, aztán nyáron a táborozásnak is hódoltam egy kicsit, júliusban először egy színjátszós táborban voltam, majd a Corvinusosok által rendezett SG táborba utaztunk le pár barátnőmmel Somogyzsitfára. Eszméletlenül jófej emberekkel találkoztam mindkét helyen, akiket örökre a szívembe zártam, ezazz. A családi nyaralást idén Szegedre terveztük, ami remek döntésnek bizonyult.

D ) Koncertek
Bár biztosra veszem, hogy sokan közületek ennél sokkal-sokkal több koncerten vettek részt az idén, de azért nem fogok panaszkodni, mert egy gyerekkori vágyam vált azzal valóra, hogy végre láthattam élőben a Fall Out Boyt Zamárdiban, ahol még szerencsém volt egy Carbonfools, egy Subscribe és egy Intim Torna Illegál koncerthez is. Aztán tiszteletemet tettem a Veszprémi Utcazenefesztiválon is, ahol ugyan viszonylag kevés időt töltöttünk ténylegesen a koncerteken, de a hangulat felejthetetlen volt, ismételten. Eurovíziós hősünket, ByeAlexet is volt szerencsém élőben hallani kétszer is, és az évet egy őszi Intim Torna koncerttel koronáztam meg, ami hát..leírhatatlanul jó volt.

E ) Egyéb megemlítenivalók
Szeptemberben teljes és totális szobatárscseréken estem át, és így utolsó évre három tizedikes új szobatársat kaptam. Nem panaszkodhatok, mindhárman tündérien aranyosak és nagy szerencsém volt velük. Aztán szintén az ősszel beiratkoztam egy angol tanfolyamra is a nyelvvizsga előtt, és az itteni társaságot is nagyon megkedveltem, rendszeresen halálra nevettem magam az angolórákon. Ami a barátságokat illeti, azt szerencsésen elmondhatom, hogy sok barátságom nagyon megerősödött ebben az egy évben, és volt pár ember, aki nagyon boldog pillanatot szerzett nekem, amit ezúton is köszönök. Persze sajnos pár emberkével pont fordítva, egy kicsit eltávolodtunk egymástól, de ! jövőre úgyis minden megváltozik, és akkor ugrik a majom a vízbe. Ó meg magamhoz képest rengeteget voltam idén Pesten, amit leginkább a pénztárcám bánt.

F )  Filmek
Idén ez volt talán a legnagyobb változás a kultúrénemben. Elkezdtem ténylegesen filmeket nézni. Amíg eddig évente max ha 20 filmet néztem meg, idén ez a szám konkrétan 160ra úszott fel, így aztán természetesen rendesen meg kell izzadnom, ha ezek közül nekem kedvencet kell választanom. Azért kiemelném például a Harcosok klubját, amit így sikerült pont időben megnéznem, hogy ne legyen túl korai, de még tudjam is értékelni, aztán a Blöff, a Mátrix filmek, a Gyűrűk ura, a Memento, a Mechanikus narancs, a Hetedik, a Kill Bill, a Beszélnünk kell Kevinről, a Schindler listája, a Ryan közlegény megmentése, a Trainspotting, az Észvesztő, a Batman filmek, a Száll a kakukk fészkére és a Túl a barátságon is csak az idén került fel a listámra. Ne kérdezzétek miket néztem én egészen eddig.

G ) Mozi, mozi, mozi
Bár tavaly sokkal többet látogattam a vajas popcorn illatban úszó mozikat, idén csak ötször sikerült eljutnom, viszont örömmel jelenthetem, hogy minden megnézett film abszolút és többszörösen megérte a pénzét, szóval lehet, hogy a kevesebb néha több. Januárban sort kerítettem a Napos oldalra, ami egyszerűen elvarázsolt Jen és Bradley miatt is, a nyáron aztán A nagy Gatsby nélkül nem bírtam ki az életem, ami szintén jogosnak bizonyult, mert fantasztikus élmény volt, így ősszel pedig előbb a Don Jon-t néztem meg, ami hát olyan amilyen, de Joseph Gordon-Levitt még mindig egy isten. A Futótűznek pedig az éjféli premierjén voltunk nagy rajongóknak megfelelően, és hát abban sem kellett csalódnom.

H ) Sorozatok
Pont most olvasgattam vissza a januéri terveimet, én annyi mindent végig szerettem volna nézni 2013-ban... Doctor Who, Castle, Bones, Merlin, Dexter... na most ezek közül természetesen egyik sem jött össze. Belekezdtem másodszor is a Pretty Little Liarsbe, de kiderült, hogy még mindig nem az én világom. Ami viszont meglepő módon nagy kedvencemmé vált, az a Teen Wolf, amit ugyan szkeptikusan kezdtem el, de a második évadnál már nagy rajongó lettem, és természetesen a fél cast életem szerelmévé vált, Coltonnal és Dylannel az élen. Aztán a képzeletbeli dobogó második fokára egyértelműen a Hannibalnak kell felállnia, az a sorozat egyszerűen EPIC, mind Hugh Dancy mind Mads Mikkelsen brilliáns és nem lehet őket nem szeretni és alig várom a második évadot. Ami viszont a saját legnagyobb meglepetésemre idén teljesen magával ragadott, és annak ellenére, hogy még idén februárban is a világ legrosszabb sorozatának gondoltam, mostanára a kedvencemmé vált és totális fangirl lettem (ennyit a második esélyekről) az a... dobpergés....GLEE. IMÁDOM. elmondhatatlanul. Kész vagyok.

I ) Könyvek
Most bújok el a sarokba, mert borzalmas volt az olvasási teljesítményem. Konkrétan annyi keveset olvastam, hogy ég a pofámon a bőr. Egyszerűen kb. semmi nem vett rá, hogy komolyabb időre leüljek egy könyvvel a kezemben. Ennek ellenére azért természetesen idén is akadtak nagy kedvenceim, ott volt például Kosztolányi összes Esti Kornél novellája a nyáron, Harper Lee-től a Ne bántsátok a feketerigót!, Anthony Burgess több könyve is, mint a Gépnarancs és az Egy tenyér, ha csattan, de a két legeslegnagyobb élmény az idén Janne Teller Semmije és John Green Csillagainkban a hibája volt. Mindkettőt kötelezővé tenném.

Hát ennyi volt a móka mára. Örülök ennek az évnek, szép volt jó volt, de ami most következik... hát pontosan attól rettegek már mióta. Furcsa belegondolni, hogy egy év múlva ilyenkor már leérettségiztem, és épp az első vizsgaidőszakomban leszek valamilyen egyetemen. Nem, ez valami rossz vicc. És 18 leszek. TIZENNYOLC. nem akarom.

You Might Also Like

1 megjegyzés

  1. Szia, én örülök, hogy olvashattam (és továbbra ia fogom) a blogodat. Régebben írtál egy bejegyzést a jövöbeli terveidröl, sikerült azóta valamilyen sorrendet felállítani köztük? Majd valamikor írhatnál, milyen irányban döntöttél, engem érdekelne, és szerintem ezzel nem vagyok egyedül. :)

    VálaszTörlés

Flickr Images