Pár éve már elkezdődött a listakészítési mániám, de mostanában már annyira ritkán találok más írnivalót, hogy a közeljövőben töménytelen mennyiségű olyan listára számíthattok, ahol megpróbálom egy-egy kedvenc előadóm számomra legfontosabb 10 dalát összeszedni.

Az Imagine Dragons a többséghez hasonlóan én is a radioactive-en keresztül ismertem meg, de nagyon sokáig nem vett rá a lélek, hogy meghallgassam debütáló albumukat,a Night Visions-t. Erre aztán csak 2014-ben került sor, amikor már a csapból is az On Top of The World folyt nestea helyett és a glee miatt megszerettem az It's Time-ot.  Onnan persze nem volt megállás, rongyosra hallgattam az első albumot és tavaly nyáron abban a szerencsében is részem lehetett, hogy előkelő helyről tombolhattam végig az ID Szigetes fellépését, sőt, felébresztve a bennem rejtőző tinilányt, még az énekes, Dan Reynolds kezét is sikerült megfognom, úgyhogy kimaxoltam az Imagine Dragons koncertélményt. Idén pedig végre megjelent a második album is, és bár eleinte fenntartásokkal kezeltem a Smoke+Mirrors dalait, mára rájöttem, hogy méltó utódja az első lemeznek, és legalább annyi kedvencem akad róla, mint elődjéről. Így természetesen nehéz volt csak 10 dalt kiválasztanom és közöttük a sorrendet megállapítanom, de tessék lássék módon olvashattok most a perpillanat kedvenc ID dalomról.

10. Hopeless Opus
A legelső dolog, ami megfogott ebben a dalban, természetesen a címe volt. Aztán első meghallgatásra még nagyon furcsának tartottam, főleg, hogy olyan volt, mintha az elején azt énekelgetnék, hogy scheiße, scheiße... Többszöri lejátszás után viszont beleszerettem a refrénbe és bár nem ezt tartom az új album legerősebb pontjának, megszoktam már annyira, hogy becsússzon a tizedik helyre.

9. I Bet My Life
Tudom, hogy sokaknak volt nagy csalódás az I Bet My Life, és a környezetem nagy része az egyik leggagyibb ID dalnak tartja a Smoke+Mirrors-t promózó kislemezt, de engem teljesen megfogott a világa, és még ha a refrén idegesít is egy kicsit, a verzékkel abszolút tudok azonosulni, ráadásként még a videót is szeretem, így aztán megérdemelte a helyet a listán. És valamiért a dallamnak napfény színe van.

8. Demons
A Demons volt az utolsó dal a Szigeten, így egy kicsit keserédes az emlék, hiszen akarta a fene, hogy abbamaradjon a koncert. Viszont minden kétséget kizáróan tökéletes választás zárásnak, hogy szép szavakkal éljek, ez a dal egyszerűen EPIKUS. Szerintem az ID egyik legnagyobb erőssége, hogy a Radioactive nagy sikere után is volt még mit előhúzni a tarsolyból, és a Demons nagy szerepet játszik abban, hogy így meg tudtak maradni.

7. Bleeding Out
Sok dal azért szerepel a listán, mert hallottam élőben, a Bleeding Outnak viszon direkt azért szorítottam helyet, mert nagy szívfájdalmamra nem játszották el Budapesten. Ha jól végignézem, ez az egyetlen lassabb hangvételű szám a listán, ami azért nem okoz meglepetést, mert Danéket mindig is inkább a vidám nyárias dallamaiért hallgattam. Hogy akkor a Bleeding Out miért került ilyen közel a szívemhez? Mert zseniális.

6. Fallen
Szövegileg talán nem a leglenyűgözőbb ID dal, és a Night Visions-ön is csak iTunes Bonus Ttrackként szerepelt, koncertet viszont remekül lehet vele indítani, és élőben tényleg nagyon nagy buli erre a számra ugrálni. Aztán persze talán azért is pakoltam ilyen előkelő helyre, mert így tiltakozom az ellen, hogy spotify-on nincs fenn a Fallen.

5. It's Time
Persze, szerettem én a Radioactive-et, de igazán csak az It's Time győzött meg arról, hogy az Imagine Dragonsnak van keresnivalója a telefonomon és a lejátszási listáimon. Nagyon szeretem a szövegét és szeretném azt is, hogy egyszer aktuális is legyen ez az érzés az életemben, aztán imádom a jellegzetes nyár hangulatát, a Glee-s feldolgozást, a dobokat, egyedül a klippel kapcsolatban vannak apró kifogásaim.

4. I'm So Sorry
És... elérkeztünk a kedvenc részemhez. Akkor győződtem meg arról, hogy a Smoke+Mirrors brutálisan jó album lett, amikon először meghallottam az I'm So Sorry-t. Valahogy teljesen eltért az eddigi számok hangulatától, de abszolút tökéletes irányban, tetszik ez a kicsit keményebb hangszerelés és a hangsúlyosabb basszus, és szerintem a zenekar legjobban eltalált refrénéről beszélhetünk.

3. Friction
Másik nagy kedvencem a Friction lett, lényegében teljesen hasonló okok miatt, mint az I'm So Sorry, de ennek a dalnak a hangzásvilága talán még különlegesebb és még eltérőbb, mint az előzőé. Nagyon-nagyon érdekel, hogy hangozna ez az egész téma élőben, így aztán természetesen nem utasítanék el egy újabb koncertet valahol a közelben, a mindenféle szervezőgárdák igazán összeszedhetnék magukat.

2. Tiptoe
Furcsa módon a Tiptoe sokáig abszolút nem tartozott a kedvenceim közé, aztán egyszer csak valamiért újra rátaláltam és onnantól kezdve egyértelmű volt a szerelem. Azért nem merném kijelenteni, hogy ez a legjobb dal a debütáló albumról, hozzám valamiért viszont mégis ez áll a legközelebb, persze emögött személyes okok is rejlenek. Mindenesetre fogyasztásra tudom ajánlani.

1. Shots
Szóval történt egyszer, hogy az Imagine Dragons névre hallgató zenekar írt egy dalt az életemről, és Shotsnak nevezte el, majd felpakolta a Smoke+Mirrorsra, hogy hozzám is eljusson és így egy életre beleírják magukat a szívembe. Hát sikerült nekik. Ennek a számnak minden sora aranyat ér (pun intended) és egyszerűen annyira megfogta ennek a "mindent elrontok" életérzésnek a lényegét, hogy még mindig fáj.