Sokadik éve vagyok Eurovízió-rajongó, blablabla. Már évek óta összeállítom a top tizes listás, blablabla. Idén pont érettségizni fogok, így nem várom annyira, blablabla.

Ennyit a szellemes bevezetőről. Andrást kivettem a listáról, mert természetesen elsősorban és mindenek felett neki szurkolok, és büszke vagyok rá, hogy ő képviseli az országot, valamint Magyarország választására az elmúlt három-négy évben, szerintem egyáltalán nincs semmi szégyelnivalónk. Na de. Egy kicsit a dalok minőségéről: Azt hittem, idén semmi jóra nem számíthatunk, erre meglepően sok szám elnyerte a tetszésem, még ha nem is tipikus ESC dalok. Így aztán a tíz kiválasztása is nehezemre esett. Egy valami azonban biztos: idén senki nem vádolhat azzal, hogy csak a skandinávok felé húz a szívem.

10. Hollandia: The Common Linnets - Calm After the Storm
Sajog a szívem Svájcért, mert ők voltak még nagyon esélyesek erre a tizedik helyre, és igazából, ha lehetne, megosztottan ők is ide kerülnének. Na de a hollandokról. Ha valami nagyon megfogott a dalukban, az a két énekes hangja együtt, meg a gitárok, és ez az eszméletlen nyugodtság. Mármint lehet, hogy egész Európa bealszik majd abban a három percben, de milyen édes álom lesz ez. A holland Kings of Convenience-re emlékeztetnek minimális szinten. Nem ESC-anyag, de én sokat fogom hallgatni.
9. Norvégia: Carl Espen - Silent Storm
Itt vegyük bele az elfogultságomat. Amennyire mondjuk a dánoknak és a svédeknek az elmúlt években összejött az élet, a norvégok néha úgy tudtak brutálisan mellényúlni. Idén sem mondanám, hogy a legszerencsésebb a választásuk, de még az én balladaellenes szívemet is meghatotta a Silent Storm. Sok jót nem jósolok Carlnak, de nekem tetszik.
8. Olaszország: Emma Marrone - La Mia Cittá
Az olasz nyelv egyszerűen annyira gyönyörű, hogy nekem zene sem kellene, elég lenne, ha szavalnának. Viccet félretéve, az olaszok sem a legerősebb oldalukat mutatják idén, pedig nagyon szívesen előrébb löktem volna őket a listámon. Így viszont bekerültek a közepes dal, de még mindig jobb, mint a többi kategóriába a dánokhoz és a norvégokhoz.
7. Fehéroroszország: TEO - Cheesecake
EZ UGYE VALAMI ROSSZ VICC? kérdezi mindenki. Igen, az. Vagyis, lehetne az is, de most kegyetlenül őszinte leszek: ez a dal a legfülbemászóbb dolog a világon és pont ezért imádom. Odavagyok az emberünk borzalmatos akcentusáért, az idióta dalszövegért, a hülye címért, egyszerűen mindenért. Gyanítom, hogy nem a fehéroroszok lesznek idén a befutók, de oda se neki. Megtaláltam az idei bűnös élvezetemet.
6. Egyesült Királyság: Molly - Children of the Universe
Na hát a britek annyira érthetetlenek és kb. biztos voltam benne, hogy idén sem fognak értelmes dalt kiküldeni, erre tessék, ők okozták a legpozitívabb csalódást az egész mezőnyben. A legjobban a kórus tetszik, nem is a csajszi maga, de összességében az egészben van valami furcsán megkapó. Végre a kis angolkák is megérdemelnének valami értelmesebb helyezést.
5. Németország: Elaiza - Is It Right
Na hát a németek a britek szöges ellentétei, szerintem Lena óta konkrétan minden évben beletaláltak az ízlésembe, egyedül a tavalyi Cascada-dal volt egy kisebb kilengés. Szóval Roman és Lena után ismét felfedezhettem magamnak valami szuper pontot a német könnyűzenében. Az Is It Right refrénje napok óta a fejemben jár és nagyon remélem, hogy a németek idén is a mezőny elején végeznek majd.
4. Finnország: Softengine - Something Better
A finn  ryan gosling és bandája nem maradhatott ki a listámról, szerintem ha valakinek tippelnie kellett volna, hogy kik lesznek a top 10emben, ez lett volna a legbiztosabb befutó. Minden, amire szükségem van a totális szerelemhez, a refrén ráadásul egyből beleragadt az agyamba, és bár a győzelemre őket sem igen tartom esélyesnek, azért egy-két szavazatot majd rááldozok a rokonokra.
3. Örményország: Aram MP3 - Not Alone
Annyira szkeptikusan álltam ehhez a dalhoz, hogy úúúristen, mindenkinek tetszik, akkor nekem biztos nem fog, és egy perc után majdnem be is zártam, hogy én ilyen lassú kis izéket nem fogok végighallgatni, de a dal második fele az egyszerűen zseniális, és nem sértődnék meg, ha a dobogón végezne az örmény dal, mert egyszerűen brutálisan jó, és le vagyok nyűgözve. Ha idén nem a vicces dalok nyerték meg volna a szívemet, simán megkapták volna az első helyet is.
2. Franciaország: Twin Twin - Moustache
Hát erre nem fogadtam volna, de ez a francia dal egy valami igenállat, én oda meg vissza vagyok, egyszerűen kéééész, nem bírom, annyira rohadt jó, nem tudom körülírni. Tök vicces, mert egy betűt nem tudok kiejteni franciául, és így csak dúdolom magamban, hogy zsövöszíííí, zsövöszááá, fogalmam sincs mit jelent, de megőrjit ez a zene, FANTASZTIKUS. Pedig a franciákat tényleg nem szoktam szeretni.
1. Görögország: Freaky Fortune feat. Riskykidd - Rise Up
A görögök a legnagyobb sunyik ám, mert minden évben annyira bőralámászós, de ezzel együtt nagyon görögös dalt választanak, és ez a furcsa kombó mindig bevonzza őket a legjobb tíz közé nálam. Eddig viszont még nem értek fel a csúcsra. De mindennek eljön az ideje. Szóval amellett, hogy tavaly után idén is sikerült olyan kis faszántos pasinénekest kiválasztani, ami vonzza a női szemeket, szerintem brutáljó partidalt hoztak össze. Nyerni nem hiszem, hogy fognak (bár adja isten), de én azért szurkolok nekik, meg szavazok.

A kimaradottakról annyit, hogy még viszonylag tetszik a svéd és a spanyol dal is, de azokat így magamtól nem hallgatnám agyon. Aztán a dán dal nagyon sokáig top 10es volt, de már most kezdem unni egy kicsit, májusig veszélyes, hogy totálisan megunnám. A szlovén dal került még pozitív kalapba nálam, de a fuvolával való tellegetést nem értem, a macedón és az ír dalban is van talán fantázia, és a lengyel dalt is szeretem. Igazából meglepően sok dalt szerettem meg. Jézus. Na remélem májusig visszatalálok a szkeptikus énemhez.