Retrospektív lista: 30Y
23:41Elindítok egy új sorozat-féleséget a blogon, de nem áltatom magam azzal, hogy nagyon hosszútávú és rendszeres vállalkozás lesz. Hirtelen kedvet kaptam a nosztalgiához, és próbálok visszaemlékezni arra, régebben ( értsd, 4-5-6 éve) milyen együtteseket, és úgy összességében milyen zenéket szerettem igazán és miért is voltak ezek a dalok annyira fontosak az életemben. Több okból is a 30Y-t választottam az első alanynak, mivel az elmúlt időszakban rettenetesen elszoktam arról, hogy magyar zenét hallgassak. Pedig régebben tényleg nagyon vonzott ez az alternek csúfolt világ, és Beck Zoliék koncertje volt az egyik legjobb koncertélményem egész életemben. Ennek ellenére az utolsó pár album fullosan kimaradt az életemből, lelankadt a szerelem, vagy nem is tudom. Mindenesetre rengeteg dalukat még ma is kívülről fújom és ezért hoztam egy rövidke listát a kedvenc 30Y dalaimból. Ha esetleg végighallgatnátok őket, írjátok már meg, hogy bennetek is olyan szép emlékeket idéz-e fel, mint bennem tette. Oh és a címet a petőfi rádiótól loptam, azért ez már mindennek a teteje. Na a tovább mögött a húsz dalból álló retro-30Y-vonat.
Defender
hogy sose céloztam hanem inkább engem talált meg valahogy mindenki labdája, mer' az vagyok aki nem nagyon kereste a szerelmet hanem valahogy találta.
Sötét Van
sötét van akkor amikor vége van a napnak, néhány lámpát a Dégáznál még üzembe' hagynak, higgyék a bogarak, legyek szúnyogok és lepkék, hogy az ami a vége: kurva nagy fényesség.
Semmi Szédítő Magasság
én nem akarok széttörni semmit, ssak azt mondom, hogy olyan nincsen, hogy mindig a jó ösvényt, hogy rövid is meg biztonságos is, meg minden. Inkább vesszek el ezerszer, minthogy találjam meg százszor. A megtalálni végleg, az nagyon messze van ma...nagyon messze van a boldogságtól.
Kipakolta
gyerek van csak múlt időben nincs már semmi eljövőben
Szív-szalutál-szív
több bennem a kötelesség több benned a hála, ha a szív gondolkodik nem nagyon jut idő másra, több benned a csalódás több bennem a méreg, ha a szív szalutál már nincs benne élet.
Dadog
Az én tengeremen csak egy hajó van és ott úszik a víz bárhogy is dobálja, és ha nagy ritkán csendesség van azt mondja, hogy az az ő boldogsága.
Gyerek vagy te, olyan, aki mikor felnő tudja, kire hasonlít, azért is tagadja, minden mérge elszállt, maradt a haragja.
rajzolt nyulak ülnek rajzolt oroszlánra. az oroszlán gyengesége a nyulak bátorsága.
táncterem az ég és a rohadt sötétbe csak a hold világít rajzszöggel középre, és suhognak mind az angyalszárnyak angyaltollal töltöm tele a párnámat.
látni a szíveddel, a szemeddel lesni, ha becsukod vágyak és ha, ha kinyitod semmi.
olyankor szabadság, olyankor szép minden, olyankor fiatal, olyankor ránc nincsen, olyankor élni csak, olyankor no halál, olyankor céloz és olyankor betalál
De nem az volt vagy legalább nekem valahogy nem volt részem benne, hogy a szívemet úgy üsse ki a lány mint a Carter doktor a vészhelyzetbe’.
Aztán megszokta lassan, hogy horkolok, és már kevésbé játszanak a hormonok, megfagytak, vagy az az "über ich", tudod, tartja frankón fogságba.
Mert nem baj az hogyha nem fehér lovon, minek ez a cécó a romantikával. Bitekbe' utazik és processzoron
és megszédít a mosolyával. Magadat látod vagy valaki mást. Aki nem túl okos és nem túl szép se.
péntekenként meghaltak érte a tinilányok és a műkövön visszhangzottak azok a romantikus latin számok
Átlátszik a szívünk, mer atlétánk nincsen, a szél a szoknyákat fölfújja a gerincen, viszonylag nagy bajom van a szerelemmel, hogy rövidebb a fonál, mint amíg tart az ember...
Aztán most koszorú jó volt az a pofon Apának mondja ezt anyu de én tudom, Pofonból nem lett még koszorú úgy soha Pofonból koszorú nem lett még soha.
nagy a különbség szakadék van köztünk, te kefélsz csak én küzdök a szívemmel, szerintem egymással szerinted egymáson fekszünk, hogy én adok te meg azt mondod hogy vedd el.
mert nem a válaszok nőnek, nőnek meg olyan nagyon, hanem az élet lesz egyre, egyre nagyobb vadon.
Jövőt tervezem, egy alig használt tollal, a felhőt nézem, ahogy versenyt fut a holddal, hajad kontyba raktad, úgy csinálsz fészket a holnapot hagyjuk, mást mesélek.
0 megjegyzés