Ki akartam bírni anélkül, hogy regényeket írjak az Oscar-díj mint olyan fontosságáról vagy nem fontosságáról, úgyhogy ezt az örökérvényű vitát inkább semmisnek veszem, a lényeg, hogy a mai napig rohadt sokan figyelnek erre a díjátadóra, szóval én is haladok az árral, meg úgy egyébként is, na. Idén pedig, életemben talán először, viszonylag sok jelölt filmet láttam már a tegnap éjjel előtt is, így kivételesen nem csak random válogattam ki, kinek is adnám a díjakat. Itt kéremszépen minden meg van alapozva rendesen.
Annyit még azért hozzátennék, hogy szerintem olyan szempontból igenis jelentősége van az Oscarnak (tessék, nem bírom ki hitvita nélkül), hogy teljesen más úgy nézni valamit, hogy egy film, meg úgy, hogy 7 Oscart nyert. CSAK ÚGY MONDOM, GRAVITÁCIÓ. (nem vagyok mérges. nem.)
Kezdődik a lecsó, amibe belecsapunk.
Dolgok, amiknek nagyon örültem
A HER KAPOTT OSCART!
Nem hittem volna, nem is nagyon mertem remélni, mert bár eszméletlenül tetszett a film a másodszori megnézés után (elsőre csak elgondolkodtatott, és addig cseszte az agyam, hogy meg kellett néznem még egyszer. TÖKÉLETES), valahogy nem tartozott a nagyágyú esélyesek közé, pedig az Oscar szezon szerintem egyik legfontosabb darabjáról beszélünk, főleg, ha a történetet nézzük. Így aztán a legjobb eredeti forgatókönyv totálisan megérdemelt volt, és elégedett vagyok.
12 ÉV RABSZOLGASÁG!
Az Oscar előtt írt posztomban már kiemeltem, hogy nagyon-nagyon megérdemeltnek érezném, ha a 12 Years a Slave vinné haza a legjobb filmnek járó szobrocskát és booomshakalaka sikerült is. Ugyanitt: Brad Pitt mint producer így kapott Oscart, kedves Akadémia szedd már össze magad, és színészként is csesszetek már neki oda egypárat. Zárójeles megjegyzés: BRAD PITT HOGY TUD MÉG MINDIG (MÁR MEGINT) ÍGY KINÉZNI? like really. Aztán ahogy Steve McQueen örült, élmény lehetett.
MATTHEW MATTHEW MATTHEW
Messze a legjobb színész kategória volt idén az egyik legerősebb (meg a mellékszereplő), bár igen, ezt fogjuk arra, hogy elfogult vagyok, blablabla, de hát ez van. Na de a lényeg, hogy Matthew szerintem brutálisan jól játszott a Dallas Buyers Clubban, és én már a Hogyan veszítsünk el egy pasit tíz nap alatt? óta örök szerelmet táplálok iránya, de még a rózsaszín ködfelhőn át is brutálisan megérdemelte ezt a díjat, és legalább tovább gyártódhatnak a Leo-mémek. Egyébként, ha az Akadémia lennék én minden évben jelölném Leot, mert rohadtnagy médiahajhászat van már körülötte és a nem létező díja között, és alapjáraton megsokszorozza az érdeklődést, ha jelölve van, hát még, ha nem nyer.
A NAGY GATSBY
Aki szerint más érdemelte volna meg ezeket a kosztümös/látványos dolgokat az bújjon el egy sarokba sírni, addig én meg örülök a Gatsby győzelmének, mert szerintem megérdemelték, meg mert ha valami, akkor a kinézet tényleg ütősre sikeredett.
FROZEN
őszinte kirohanás: én összességében nem szeretem a Let It Go-t, bár engem a disney dalok csak nagyon ritkán fognak meg, de most még Idina hangja sem segített. Mindegy, a dalok ide, vagy oda a Frozen tényleg mérföldkő a Disney-mesék történetében, és szemfüles nézők észrevehették, hogy ezt a történetet pont nekem írták, tudniillik Norvégiát vették mintául a helyszínek kidolgozásánál, van benne egy rohadt beszélő rénszarvas, meg egy Olaf nevű hóember és a herceg nagydarab és szőke, és Erik után az első herceg aki nekem tetszik (nem is herceg. mittudomén. pasika)
ELLEN. ELLEN. ELLEN. ELKÉPESZTŐ EZ A NŐCI.
Dolgok, amik totálisan hidegen hagytak
Lupita nemtudoménki lett a legjobb női mellékszereplő, igazából várható volt, mert hát afrikai, meg nő, meg 12 év rabszolgaság, meg vélhetőeg jól is játszott bár nekem őt abszolút túltündökölték a férfiak a filmben, de hát egye kutya. Nem tudtam volna mást választani helyette, jó ez így.
Cate Blanchett lett a legjobb női főszereplő. Ez a díj csak azért érdekelt, mert az, hogy Amy Adams nem nyert, majdnem annyira vicces, mint hogy Leo ismét hoppon maradt, csak erről mégsem fognak annyit cikkezni. A Blue Jasminet amúgy nem láttam, így erről nem tudok nyilatkozni, de egye kutya, legalább nem Sandra Bullock.
Az összes ilyen hangeffektes cuccot én mindig Oscarszaporító-díjnak hívom. Szóval igazából hozzáteszem magamban mindig, hogy a Gravity a hétből jópárat azért ilyen futottak még kategóriában kapott (félreértés ne essék, nagyra becsülöm és tisztelem a hangmérnökök munkáját, csak egyszerűen ezek a kategóriák tényleg nem olyan népszerűek, na)
Jajj és a Dallas Buyers Club kapta a sminket. Jól is néztünk volna ki, ha nem ez a helyzet.
Amik pedig ilyen-olyan mértékben, de bosszantottak
HOL VAN FASSBENDER OSCARJA?
Jared Leto az egyik kedvenc színészem, és tényleg borzalmasan jól alakított a Dallas Buyers Clubban, és imádtam, amilyen játszi könnyedséggel varázsolta elő magából a természetes, és nem az affektálós-megjátszós nőiességet,NA DE FASSBENDER.
AZ, HOGY AZ AMERICAN HUSTLE HOPPON MARADT
Tudom, hogy sokaknak nem tetszett a film, és tényleg nehezen élvezhető, de szerintem az elmúlt évek egyik legkomolyabb karakterfilmjéről beszélhetünk, és ha EGYES FILMEK(nem vagyok ideges) semmitmondó nudli történetekkel Oscarokat halmozhatnak, akkor valaki igazán, valami kis vigasz-random díjat odadobhatott volna ennek a gárdának, mert nagyon-nagyon-nagyon-nagyon jól játszottak. Ja izé igen.
GRAVITY
Miért? Nem azt mondom, a látvány, az effektek varázslatosak, vita sincs, hogy ezeket megérdemelte a Gravity, ami a maga nemében még csak nem is rossz film, de számomra olyan bűn unalmas mint három másik. Cuarón rendezői sikerének nem örülök, hogy őszinte legyek, mert sok más fickóbarát megérdemelte volna onnan, de mindegy, lenyelem a békát, ennek ellenére a Gravity nekem nem tetszett.
Összességében idén azért viszonylag nagy mértékben tudtam nyugodt maradni, és sokkal több díj vándorolt jó kézbe, mint általában, na de na de. Van még hová fejlődni, ugye.

Akármennyire nem rajongtam régebben a filmekért, az Oscar-díj világa már akkor is lenyűgözött, és minden évben felkerült tetemes filmes bakancslistám élére az akkor aktuális pár Oscar esélyes darab. Amiket aztán jól elfelejtettem megnézni. Idén viszont két felettébb merész elhatározásra jutottam, ha már a tavalyi filmes önképzésem során 161 filmet sikerült megnéznem (Nem tudom, hogy jutott erre egyáltalán időm). Egyrészt kiírtam 2000-től kezdve egészen az idei évig a Legjobb Film vagy mi a halál kategória összes jelöltjét és nyertesét, és tervezek rajtuk végigmenni mint egy rossz éjjeli lepke. Másrészt pedig, és erre szeretnék a mai posztban végülis kilyukadni, megpróbálok minél több idén jelölt filmet még a díjátadó előtt megnézni, hogy ténylegesen eldönthessem, megérdemelten kapták-e a kis krumplik a díjakat, vagy csak ilyen felsztárolt burgonyák voltak. Egyelőre három filmen rágtam át magam, de abban sem vagyok biztos, hogy többre szükségem lenne ahhoz, hogy a főbb kategóriában meggondolatlanul dobálhassam agresszíven a díjakat mindenkire, akiknek ehhez a három műremekhez köze volt. Mert egyszerűen mindhárom film egy külön kis csodának számít jelenlegi életemben.

Még a hétvégén néztem meg az American Hustle-t, vagy Amerikai botrányt, kinek melyik cím ízlik. Felálltam a film végén és már gyűjtögettem is a díjakat, hogy először is jól tarkón vágjam vele Bradley Coopert. Na már most jelen úrfiú szerintem már tavaly Oscart érdemelt volna a Napos oldalért, amiben az én szememben még JLaw mellett is tündökölni tudott, de mivel ez nem történt meg, úgy éreztem, idén aztán tényleg lenne realitása. Aztán Batman bácsink a főszerepben igazából szintén szétjátszotta a fejét, és Amy Adams Golden Globe-ja is sokkal indokoltabbnak tűnik azok után, hogy megnéztem a filmet. A színészi játék zsenialitása viszont nálam teljesen elvitte az egyébként nagyon kis egyszerűre fűzött történetet, és egyetlen örömömet a fantasztikus arckifejezésekben, akcentusokban, finom játékokban és Jeremy Renner parókájában leltem. Mindenképp ajánlós a film, nekem tetszett az az egészen ízesen finom humorérzék, ami a rendezőt jellemezte, pont csak annyira fanyar, amennyire kell és felüdülés az elmúlt évek drámarengetege mellett. Ennek ellenére én a Legjobb Filmet nem adnám oda az Amerikai botránynak,  viszont Jennifer Lawrence díja azért gyanús lehet.

Aztán nem bírtam a bőrömben maradni, és hétfőn ledaráltam a Dallas Buyers Club-ot is. Valószínűnek tartom, hogy nem ez a film lesz a nagyközönség kedvence, sőt, tulajdonképpen abban is biztos vagyok, hogy a kritikusok sem feltétlenül szavaznának rá, de engem Matthew leírhatatlannevű McConaughey szabályosan megvásárolt. Kialakult bennem a csávókáról ez az "elröhögcsélek és romantikus vagyok minden hollywoodi romkomban" kép, és nem hittem volna, hogy ezt egyhamar sikerül lerombolnia. Na hát itt teljes volt a siker. A  Dallas Buyers Clubban egyrészt az is zseniális, ahogy a történetet feldolgozták, másrészt viszont itt is indokolatlanul erősre sikerült a színészi játék. Viszont muszáj megemlítenem, hogy a téma mellett sajnos engem a vágások is egy kicsit túlzottan a Rekviem egy álomért világára emlékeztettek. Ha már RFAD, akkor muszáj megemlíteni Jared Letot, akiben sajnos sokkal több a nőiesség, mint bennem, és igen, ez számomra szomorú. Szóval az a Leto féle elegancia, ahogy eljátszotta a szerepét szintén megérné az Oscar-díjat, így a férfi mellékszereplő kategóriában már most túljelentkezés van nálam.

Szerdán pedig egyetlen kisöcsémmel beültünk a 12 év rabszolgaságra, amitől én eleinte tartottam, mert sosem mozogtam az ennyire reális szenvedésdrámák mezsgyéjén, de ÚRISTEN AZ A FILM *Szirmai Gergely effektek* Elementáris, ez az egyetlen szó, amit használni szeretnék a filmmel kapcsolatban. Engem totálisan letaglózott amúgy és azóta is a hatása alatt vagyok. Amennyire az American Hustle, majd a Dallas Buyers Club után is biztos voltam abban, hogy az ottani férfiút illeti meg a legjobb mellékszereplő díja, annyira szeretném most elmondani, hogy Fassbender borzasztóan brutálisan lenyűgözően játszott és ha valaki, ő megérdemli az Oscart. Ahogy a főszereplő is, itt egyelőre nálam még neki áll a zászló, bár a Wall Street farkasát még nem láttam. A három közül pedig ha döntenem kellene, mindenképp a 12 Years a Slave a nagy esélyes nálam a Legjobb Film Oscarra. Mert eddig mindent vitt.

De még mindig  előttem áll pár film, sok minden változhat. Ti hogy álltok egyelőre a jelöltekkel? Kinek adnátok a díjakat?