20:38
30 Day Band Challenge
20:38Nem, soha nem fogom megunni az ilyen kihívásokat, igen, ez most már biztos. Ezzel az együtteses kihívással meg már régóta szemeztem, plusz ...
Nem, soha nem fogom megunni az ilyen kihívásokat, igen, ez most már biztos. Ezzel az együtteses kihívással meg már régóta szemeztem, plusz ugye annyira hiányoznak a képek a bejegyzésekből, gondoltam itt lenne az ideje egy kis ilyennek is. Nálam a "band" szóba konkrétan minden belefér, de vegyetek mély levegőt, nem lesz minden tele One Directionnel, akármennyire nehéz elhinni. Merném is megcsinálni, élve fejeznétek le, mi?
1. nap: Egy kép a kedvenc együttesedről.
Igen, valójában csak és kizárólag azért álltam ennek a bejegyzésnek neki, hogy ez a négy bolond itt pózolhasson össze meg vissza és ide és oda. Szó se róla, messze a Beatles gyakorolt rám a legnagyobb hatást az elmúlt években, és talán pont abban van a dolog pikantériája, hogy először egyáltalán nem szerettem őket, szépen lassan kellett felfedeznem magamnak a csodát. Azóta viszont... huhúú, ez a négy kis idióta rengeteg mindent jelent nekem.
2. nap: Egy kép a legkevésbé kedvelt együttesedről.
Most komolyan, nem akarom senkinek az érzéseit megbántani, meg nem szoktam általában zenei ízlés alapján ítélkezni, de aki a Children of Distance nevezetű formációt különlegesnek, vagy netán jónak tartja, az így mit is gondol? A szövegeik szerintem bosszantóan közhelyesek, esküszöm, közhelyesebbek mint az én blogbejegyzéseim, ami nagy szó, és áá. Nem is szeretnék rájuk több szót pazarolni, ne sértődjetek meg.
3. nap: Egy kép egy jól kinéző együttesről.
Jó, hát nem azok a tipikus szépfiúk, én tudom, de elég nehéz azért olyan együttest találni, ahol kivétel nélkül minden tag elfogadhatóan jó pasi, és azért ilyen tekintetben a Foster The People nem is áll rosszul. Tudom, hogy nem kérdezte senki, de nem mellesleg imádom is a FTP minden egyes dalát, és nagyon el tudnék menni egy koncertre a közeljövőben.
4. nap: Egy kép a kedvenc gitárosodról.
Esküszöm, én egyszerűen sosem tudom, kik az együttesekben a gitárosok. Mindegy. Mindent elmond a fegyelmetlenségem súlyosságáról, hogy elsőre csak Niall jutott eszembe a One Directionből, igen, na ez a súlyos. Aztán gondoltam, guglizok valami nagy nevet, de inkább erről is majdnem lemondtam, de akkor megláttam Eddie Van Halen nevét, és már tudtam, hogy ő lesz a befutó. Aki olyan fantasztikszenzációt tud alkotni, mint a Jump, az rossz ember nem lehet. Ez a haj meg amúgy is vadító.
5. nap: Egy kép a kedvenc basszusgitárosodról.
Említettem már, hogy Pete Wentz volt életem első celebrity crush-sa? Na, tudom, hogy igen, de olyan mélyen beleszerettem, hogy még azt is megjegyeztem, hogy basszusgitáron játszik. Fejlődök, nem? Szóval ja, Pete olyan kis szexuálisan is nézett ki régen, most meg imádom csak amúgy is, meg mert egy idióta, meg mit tudom én. Nem várhattok el értelmes mondatokat tőlem.
6. nap: Egy kép a kedvenc dobosodról.
Igen, igen, igen, pont úgy vagyok ezzel én is, mint az egyetlen és utánozhatatlan Summer az 500 Nap Nyárból, de most nem azért az egy húszért, de nekem már magáról a dob szóról is mindig Ringo ugrik be, viccet félretéve. Amúgy meg a legjobbak a Ringo interjúk, meg az akcentusa, meg amit leművel A Hard Day's Night-ban is, meg úgy nem tudom. Hogy lehet nem szeretni Ringot?
Úgyis tudom, hogy mindenki arra vár, hogy megtudja, ki a kedvenc énekesem, és igen ez is fog következni, a további huszonakárhánynap választottjaival, ha a továbbra kattintasz. Csak hogy nőhessen a feszültség vagy mi a fene. Nagyon izgi kategóriák vannak még.
