Annyiszor terveztem már, hogy írok arról, milyen is tulajdonképpen balkezesnek lenni, csak aztán mindig elkallódott ez a csodatéma a sok aktualitás között. Pedig annak, aki, mint az emberek többsége, jobbkezes, elképzelhetetlennek tűnhet, hogy a balkezesek még ma is mennyi hátránnyal szembesülnek. Akármennyire demokrácia, meg 21. század meg modernség, még mindig rengetegszer, de tényleg rengetegszer érzem úgy, hogy nem nekem találták ki ezt a világot. 

Egyél, ahogy tudsz, csillagom
Kiskoromban mindig hatalmas sértésnek vettem, hogy akárhova mentem, fordítva terítettek meg nekem, és mielőtt még nekiállhattam volna élvezni az ízeket, át kellett vennem a jobb oldalról a kanalamat. Apróságnak tűnhet, de amúgy rohadt bosszantó tud lenni, hogy az illemszabályok kitalálói figyelembe sem vették, hogy esetleg valaki a bal kezét használja evéshez. Bosszúmat úgy élem ki egyébként, hogy ha itthon vendégség van, céltudatosan egy kicsit máshogy terítek, hogy ne álljon már minden a jobbosok kezére. Meg amúgy is egy csodabogár vagyok, mert késsel-villával úgy eszem, mint a jobbkezesek, így a problémáim csak a kanálra korlátozódnak. 

Az iskola, minden diszkrimináció fő helyszíne
Gondolom mindenki hallott már arról, ahogy régebben konkrétan átnevelték a balkezeseket a jobb kéz használatára az iskolában. Ennek mára szerencsére vége, mindezek ellenére még mindig kényelmetlen dolgokkal tud szembesülni az az iskolás, aki balkezesként kerül be a rendszerbe. Kezdjük ott, hogy a pedagógusok sincsenek arra felkészítve, hogy nekünk mondjuk kicsit másként kellene elmutogatni a betűket, meg pont emiatt sokszor nehezebb eleinte szépen leírni egy csomó betűt, mert egyszerűn mindent fullosan más kéztartással és hasonlóval csinálunk. Örök trauma marad például, hogy életem első négyesét szépírásra kaptam, pedagógusként szerintem egy abszolút elbaltázott lépés volt ezt adni nekem, de mindegy. Aztán az állandó maszálás... Ne tudjátok meg milyen úgy írni, hogy egyszerűen tök mindegy, mennyire óvatos vagy, az egész kezed tiszta maszat lesz. A töltőtollak alapból kilőve, de a golyóstollak és a ceruzák ugyanúgy tönkreteszik a kezem. Ráadásul az írás is tiszta maszat lesz. 

Padtársválasztás - sosem egyszerű
Azt hiszed, hogy ha már egyszer megtaláltad életed padtársát, majd szépen kiválasztjátok és közösen eldöntitek, ki melyik oldalra ül? A ló****. Az úgy történik, hogy ha te ülsz a pad jobb oldalára, akkor írás közben állandóan összeér a másikkal a kezed, és most figyelj, ez mindig a balkezes hibája lesz. Úgyhogy a legoptimálisabb esetben balkezes emberekkel veszed körbe magad és minden happy lesz. 

Mi vagy te, ember?
Az egyik legidegesítőbb dolog a balkezes részben, mégis ritkán említik meg, amikor valaki elkezdi bámulni, ahogy írsz/rajzolsz/akármit csinálsz bal kézzel, és egy pár perces gondolkodás után megjegyzi, hogy 1. te nem vagy ember 2. el nem tudja képzelni, te hogy tudsz így írni 3. vagy valami harmadik, hasonlóan értelmes gondolatot. Nagyon furcsán tud kijönni, mintha tényleg legalább ufó lennél, vagy valami ilyesmi. 

Vágni, vágni, vágni, de mivel?
Meg se próbáljatok azzal jönni, hogy ma már léteznek balkezes ollók. Szerintetek azzal a balkezesek olyan nagyon jól tudnak vágni? Hát nem. Konkrétan az történik, hogy ugyanúgy képtelen vagyok a vagdosásra, mint a sima jobb kezes ollókkal, csak még egy csomó felesleges pénzt is kidobtam az ablakon, mivel a szaros balkezes cuccok ráadásként még brutáldrágák is általában. A zöldséghámozókkal is ugyanez a helyzet, egyébként esküszöm háziasszonynak sem egyszerű az élet balkezesként. 

Gitározz, barátom.
Nagyon sok mindent jobb kézre találtak ki, ezt be kell látni. Nekem az egyik legnagyobb szívfájdalmam a gitár, mert az egy dolog, hogy egy Paul McCartneynak áthúrozzák a gitárt, hogy bal kézre álljon neki, de ha én, mezei gitárral rendelkező analfabéta besétálok egy zeneboltba, azt tanácsolják, hogy próbáljam meg úgy megtanulni, mint a jobbkezesek. És ez elveszi a motivációm meg a kedvem, mert én ilyen kis speckó szerettem volna lenni. 

Közösségi helyeken, tereken, minden, mindenhol
A "normális" embereknek a mindennapokban fel sem tűnik, de szinte minden automatikusan jobb kézre van beállítva, és én érzem magam hülyének, ha valami esetleg nem úgy sikerül, mint én azt elterveztem. Teljesen mindegy, hogy én épp egy könyvtárban akarnám-e az egeret használni, vagy épp bevásárolnék valahol, néha totál bénának érezhetem magam, mikor ennek nem lenne szabadna megtörténnie. 

Mindezek ellenére, az istenért sem cserélném el a balkezességemet. Van természetesen rengeteg előnye, ha balkezessel találkozol, mindig összemosolyogtok, és úgy egyébként is, egy kicsit különlegesebbnek érezzük magunkat tőle. Meg halál vicces összegyűjteni a híres embereket, akiknek fiatalkorukban tök hasonló problémáik lehettek. 

Ti balkezesek vagytok vagy van balkezes a környezetetekben?  Milyen egyéb fantasztikus problémával találkoztatok még?