Ahogy említettem, az előző dallista közel sem volt teljes, hiszen rengeteg olyan nem kislemezes/videós/menőséges dal is beférkőzött a szívembe, ami abba a felsorolásba egyszerűen nem kerülhetett bele. Most jöjjenek tehát azok a kedvenceim, amik még nem kapták meg a nekik megfelelő figyelmet a zenepiactól, de ez nem jelenti azt, hogy nem tökéletesek. (Néha csaltam, mert volt olyan dal, ami végülis kislemezesnek is vehető, de igazából nem kapott nagy hype-ot, szóval inkább idetettem. Such a rebel)

50. Brandon Flowers - Diggin' Up The Heart
49. One Direction - Temporary Fix
48. Halsey - Drive
47. Fall Out Boy - Jet Pack Blues
46. Twenty One Pilots - The Judge
45. Little Mix - Weird People
44. Imagine Dragons - Hopeless Opus
43. Fifth Harmony - Top Down
42. Nick Jonas - Wilderness
41. Catfish And The Bottlemen - Business

Nem mondom, azért egy kicsit nehezebb volt nem kislemezes dalokból összegyűjtenem ötvenet úgy, hogy visszafogjam magam, és ne pakoljam rá az egész Made In The A.M.-et úgy, ahogy van, de összességében meglepően gyorsan végeztem vele. Brandon albumáról első hallgatás után is kiemelkedett már számomra ez a dal, a Temporary Fixről pedig már zengtem ódákat nem egyszer, Niall Horan you naughty boy. (Ki kellett törölnöm egy dalt, hogy valahogy ez mégis ráférjen). A Drive refrénje aranyat ér és mindig jópár otp-met eszembe juttatja, ezért került ide is. A Jet Pack Blues nagyon popos-lightos lehet azoknak, akik a kétezres évek végén hallottak utoljára FOB-dalokat, de én (lehet pont ezért is) nagyon megszerettem. A twenty one pilotsról sem nagyon tudok már újat mondani, a The Judge szövegét is imádom, mint mindig. A Weird People a Little Mix lemezének címadó dala, és szerintem elég jó ars poeticája is lehetne a lányoknak. Vagy nekem, ami azt illeti. A Hopeless Opus csak szimplán cuki, a Top Down viszont az egyik legalulértékeltebb dal a Fifth Harmony debütáló lemezéről, szerintem zseniális. Nick Jonas nem kislemezes dalai is nagyot tudnak ütni, ez a Wilderness például nagyon kedves kis dal lett hallgathatóság szempontjából. Cafishéket már említettem az albumlistán is, a The Balcony minden szempontból figyelemreméltó, ezt a Businesst meg külön szerettem.

40. Shawn Mendes - Kid In Love
39. DNCE - Pay My Rent
38. Bastille - Hangin
37. Demi Lovato - Old Ways
36. Troye Sivan feat. Betty Who - Heaven
35. Halsey - Srange Love
34. Nick Jonas - Take Over
33. Adele - Send My Love
32. James Bay - Craving
31. One Direction - What A Feeling

Ez a Kid In Love egy olyan cuki szám, amitől a tizenöt éves énem konkrétan hátast dobott volna, és biztos, hogy akkor nem 1D poszterekkel lett volna telerakva a falam (de, azzal is). A Pay My Rent meg szerintem tök jól viszi tovább a DNCE stílusát a Cake By The Ocean után is, úgyhogy csak így tovább nekik. A Bastille nem kényeztetett el idén, de majd jövőre! Mi év lesz az is, te jó ég. Demi albumáról elsőre ez az Old Ways tetszett meg legjobban, így többet pörgött nálam, mint a többi dal a Confidentről.  A Heaven pedig annyira jó, főleg azért, mert Troye mellett Betty Who-t is egyre jobban szeretem mostanában. A Strange Love szerintem kiemelkedik a Badlandsről, amivel talán nem mindenki értene egyet, DE AZ A SZÖVEG. A Take Over szintén Nick Jonas szólóalbumáról jött, hiába, a Jonas tesók rendesen odarakták ezt az évet (kivéve Kevint, akinek egyetlen megjegyezhető dolga az volt, hogy valamelyik közösségi médián elkezdte követni trumpot és családját). Én végighallgattam a 25-t, igazából nem is volt rossz, de a balladákkal mindig hadilábon álltam, de ez a Send My Love ez hatalmas jamem lett, ha lenne spotify-on, még előrébb végzett volna. A Craving az egyik abszolútkedvencem James Baytől, nem csoda, hogy ide is felkerült, ahogy a What A Feeling is a 1D-től, mert mm... 70-es évek much? Abszolút nem várt stílus much?

30. Kasabian - Doomsday
29. Fall Out Boy - Novocaine
28. 5 Seconds Of Summer - Safety Pin
27. All Time Low - Dancing With A Wolf
26. One Direction - Wolves
25. Twenty One Pilots - Polarize
24. All Time Low - Bail Me Out
23. Fifth Harmony - Reflection
22. One Direction - Olivia
21. Muse - Reapers

Erről is írtam már, de a Kasabian albumáról teljesen elfeledkeztem tavaly, idén viszont a Szigetes koncertjük miatt újra visszatértem hozzájuk, és nagyon megszerettem ezt a pink csodát. A Doomsday pedig rohadtul bentragadt a fejemben, volt, hogy napokig ezt énekeltem. A Novocaine az AB/AP egyik csúcspontja ennél sokkal többet most nem is tudnék róla mondani. A Safety Pin is azok közé tartozott a Sounds Good, Feels Good-on, amiket elsőre is megjegyeztem és dúdoltam magamban. A Dancing With A Wolfnak már a címe is kiváló, és a Bail Me Out-tal nálam vitték a pálmát, ha a Future Heartsról van szó. Ha meg már farkasok, akkor a 1D Wolves című dala nálam telitalálat volt, annyira királyságos a szövege, meg az egész költői kép, amire felépítették. A Polarize mindent tud, amit minden jó twenty one pilots dalnak tudnia kell, a Fifth Harmony albumának címadó dala meg mindent tartalmaz, amit én egy girlpower számtól elvárok, Az Olivia azért is csodálatos, mert Harry Styles tud dalt írni, meg mert THE BEATLES FEELINGS, oh god. A Reapers meg valamiért megragadt a Muse albumról, pedig azért nem hallgattam agyon a Dronest. Majd jövőre.

Nagyon sokat szenvedtem a legjobb dalok összeszedésénél, mert túl sok jelölt volt a listára, és az istennek sem tudtam eldönteni, melyiket szerettem jobban a másiknál, ezért a saját magam gyötrésére meg a ti kínzásotokra kettészedtem a listát, így most csak azok a dalok jönnek, amik ebben az évben kislemezek voltak/videóklip készült hozzájuk, szóval tudjátok, nem ilyen elrejtett dalocskák random albumokon. És ha azt hiszitek, így sokkal egyszerűbb volt döntenem, azért maradjunk annyiban, hogy nincs igazatok. A nem kislemezes lista meg a napokban érkezik. Az előző évek listáit pedig itt elérhetitek: 2014 2013 2012 2012B 2011

50. Simple Plan - Boom
49. Drake - Hotline Bling
48. Muse - Dead Inside
47. Florence And The Machine - Ship To Wreck
46. Fleur East - Sax
45. The Weeknd - Can't Feel My Face
44. Brandon Flowers - Still Want You
43. Olly Murs - Kiss Me
42. Demi Lovato - Confident
41. Selena Gomez - Same Old Love

Alapvetően ide szoktak kerülni azok a dalok, amik a listaírás végén jutnak eszembe, hogy "úúúrég még ezt sem raktam bele", és akkor egyes elemeket ki kell törölnöm, hogy ezeknek jusson hely. A Simple Plan nyári koncertjére ugyan nem jutottam el, de ez a Boom tökéletes hangulatot teremtett nekem itthon is. A Hotline Blinget pedig egyszerűen nem tudtam kihagyni, márcsak Drake cuki táncmozdulatai miatt sem. A Dead Inside nem a kedvenc Muse singlem, az biztos, de a listára kerüléshez ez is elég volt. Florence szigetes koncertjén sem voltam a változatosság kedvéért, és annyira nem is tartom magam nagy rajongónak, sőt, az új albumot nem is hallottam még, de a ship to wreck meggyőzött azért. Fleur Eastnek NEM szurkoltam az X-Factor alatt tavaly, de a debütáló dala meglepően dallamos lett. A The Weeknd slágerét sem szerettem volna elhagyni, mert partiképessé tette a nyaram meg hát nem érzem az arcom. Brandon Flowersről már regéltem eleget, cuki a dal, na. Olly Murs szerintem jó volt műsorvezetőnek, de erről a daláról sem szerettem volna megfeledkezni, a Confident és a Same Old Love pedig Demi és Selena remek választásai, mindkettőt imádom.

40. Who Is Fancy - Boys Like You
39. Rudimental - Lay It All On Me
38. X Ambassadors - Renegades
37. Years & Years - King
36. Major Lazer - Lean On
35. Walk The Moon - Shut Up And Dance
34. Nico & Vinz - That's How You Know
33. 5 Seconds Of Summer - She's Kinda Hot
32. Bebe Rexha - I'm Gonna Show You Crazy
31. Elle King - Ex's and Oh's
30. Loic Nottet - Rhythm Inside

Ariana Grande és Meghan Trainor sem került volna fel a listára Who Is Fancy nélkül, de ez a boys like you elképesztő fülbemászó dal és élőben olyan cukin adják elő. A Rudimental is csak Ed Sheerannek köszönheti a helyét a listán, itt emlékeznék meg arra, Ednek milyen elege volt a konfettiből az X-Factoros fellépésén. A Renegades elméletileg egyáltalán nem vág az ízlésembe, gyakorlatilag meg imádom. A Kinggel kezdődött közelebbi kapcsolatom Olly Alexanderékkel, úgyhogy sokat köszönhetek ennek a dalnak. A Lean Ont akkor kezdtem el hallgatni, amikor még nem volt menő (poor me) és döbbenve nézem, hogy már majdnem 1 milliárd megtekintésnél jár. A Shut Up And Dace-ről viszont lemaradtam és későn találtam rá, azért is szerepel az idei listán. A Tha's How You Know szerintem olyan perfekt nyári dal és NORVÉGOK. A She's Kinda Hot tökéletes promó volt a 5SOS új albumához, Bebe Rexha pedig nálam az év egyik nagy felfedezettje. Elle King dala annyira király, hogy túl menő hozzám, Loic Nottet pedig az egyetlen, akinek a dala befért a válogatásomba az idei Eurovízióból.

29. Little Mix - Black Magic
28. All Time Low - Something's Gotta Give
27. Ellie Goulding - On My Mind
26. Troye Sivan - Youth
25. Little Mix - Love Me Like You
24. Panic! At The Disco - Hallelujah
23. Kygo feat. Ella Henderson - Here For You
22. Aurora - Running With The Wolves
21. Hayley Kiyoko - Girls Like Girls

A Little Mix első két kislemeze az új albumról jól belandolt a középmezőnybe, igazából mindkettőt imádtam, de a Love Me Like You teljesen levett a lábamról ezzel a doo-wop beütéssel, amire nem igazán számítottam a lányoktól. A Something's Gotta Give amúgy is az egyik kedvencem volt a Future Hearts albumról, az On My Mind pedig szerintem Ellie egyik legjobb eddigi dala és mmm tudom, hogy elméletileg nem Edről szól, de azért gyanús. A Youth az új kislemez Troye albumáról és ez mindenképp A+ döntés, mert imádom a dalt. A P!ATD új albumát nagyon-nagyon várom, a Hallelujah pedig igazi megváltásként jött tőlük. Kygoról (NEM KÁJGÓ, oké???) csak annyit, hogy NORVÉG (tehát NEM KÁJGÓ), Ella Henderson meg az egyik kedvenc ex faktorosom, szóval ez egy tökéletes kombináció volt. Aurora pedig szintén NORVÉG, most van befutóban, a running with the wolves pedig a skandináv könnyűzene magasiskolája. Hayley Kiyoko-val random sodort össze a sors youtube-on, de nem bántam meg, ez a girls like girls pl. rengeteget forgott nálam. Ó és igen, direkt szórakoztam a számokkal, nem véletlenül volt ebben a szakaszban 9, az előzőben 11 dal.

Bár sok dolgot nem kezdek az életemmel, szerencsére a mainstream kultúra még mindig rettenetes módon érdekel, úgyhogy ismételten hoztam egy olyan kis válogatást, mint amilyennel jelentkeztem már korábban az év folyamán. Olvassátok, hallgassátok, nézzétek, szeressétek! És vegyétek úgy, hogy ezekről mind külön-külön szerettem volna írni, csak reménytelenül lusta vagyok.

5 Seconds Of Summer: Sounds Good Feels Good
Már a második albuma jelent meg az ausztrál négyesnek és szerintem ebben sikerült csak igazán definiálniuk, milyen szerepet szeretnének betölteni a piacon és egyáltalán kik ők a mai könnyűzenében. Valahol pont a One Direction és az All Time Low/ Good Charlotte közé félútra lőtték be a Sounds Good Feels Good dalait, és nemcsak nálam működött, hanem például Amerikában is, mert az album első helyen nyitott a billboardon is (bár sok vetélytársa nem volt). Nagyon érezni a dalokon, hogy Luke, Calum, Ashton és Michael szinte végig a Madden testvérekkel dolgozott, és ez jót is tett az albumnak: A Sounds Good Feels Good sokkal átgondoltabb, érettebb hangzásvilágot hozott igazi slágergyanús darabokkal. És most nem csak a Hungry Like a Wolf dallamára felépített Hey Everybody!-ra és a sikeres első kislemezre, a She's kinda hot-ra gondolok, hanem a borzasztóan fülbemászó Permanent Vacation, az erős nyitásnak számító Money, vagy az Alex Gaskarth közreműködésével írt Catch Fire című dalokra. Jó ez a lemez, bár több időm lenne hallgatni.
J'ai tué ma mère (2009)

1. Azért, mert egy nagyon király album.